Az ízület nem más, mint 2 csont találkozásánál kialakult szerkezet, mely legtöbb esetben hajlékony összeköttetés. Az emberi testben több száz ízület található, amely a mozgásban és a helyváltoztatásban is részt vesz.
A továbbiakban bemutatjuk, hogy miként épül fel az emberi ízület, valamint ismertetjük az ízületek különböző fajtáit.
Ízvégek, porc, tok és szalagok – az ízület felépítése
Az ízület összeköttetésben álló csontvégeit porc borítja, közöttük pedig keskeny ízületi rés található. A szemben álló csontrészek széleit ízületi tok és szalagok kötik össze. Az ízületnek tehát 4 fő alkotórésze van: csontos ízvégek, porc, tok és szalagok.
Az egymás felé néző ízvégek egyike általában domború, ez az ízületi fej, mely illeszkedik a homorú felszínű ízületi vápába. A csontvégeket borító porcfelszín vastagsága az ízület nagyságától és a terhelési szinttől függ, de általában 1-2 milliméteres sima felszínű üvegporc.
Az ízületi tok egy zsákszerű képződmény, mely az ízvégeken tapad körben, elzárva azokat a környezetüktől. Ebben a kötőszöveti tokkal határolt résszerű üregben minimális mennyiségű ízületi folyadék van, mely kenőanyagként viselkedik, és biztosítja a porcfelszínek egymáson való elcsúszását.
Kóros esetekben, például gyulladásos ízületi betegségben vagy baleset kapcsán nagyobb mennyiségű gyulladásos izzadmány, vagy vér szaporodik fel az üregben ízületi duzzanatot okozva. Az ízületi szalagok általában feszesek, alapvető szerepük, hogy összetartsák az ízületet.
A csontvégek összetartásában a légnyomásnak is szerepe van. Ha az ízvégeket széthúzzuk, legyőzzük ezt az erőt, a tok betüremkedik, és egy roppanó hangot hallhatunk.
Porckorongok és ízületi tömlők – az ízület további alkotórészei
Az ízületek kiegészítő alkotórészei a porckorongok és az ízületi tömlők. A rostos korongok feladata, hogy az ízfelszínek közötti egyenetlenséget kiküszöböljék. A térdízületben ezeket szalagok rögzítik. A tömlők kis lapos zsákocskák, melyek nyúlós ízületi nedvet tartalmaznak. Ezáltal az ízület körüli képletek, például izmok, inak elmozdulását segítik, csökkentik a súrlódást a különböző rétegek között.
Ízületek csoportosítása
Az ízületek csoportosítása mozgásterjedelmük alapján is történhet. A feszes ízületekben egy vékony kötőszövet rögzíti egymáshoz a csontokat. Ilyenek például a koponyacsontok közötti összeköttetések, a varratok. A forgó ízületek egyik példája a felső nyakcsigolyák közötti ízület, mely lehetővé teszi fejünk oldalra fordítását.
A hüvelykujj tövében lévő nyeregízületben is sokirányú mozgás jöhet létre, lehetővé téve a hüvelykujj tenyér felszíne felé fordítását, mely a tárgyak fogásához elengedhetetlen. Az ún. csuklóízületek sok helyütt megtalálhatóak, előre-hátra irányú mozgásban vesznek részt. Ezek közé sorolható a térd- és a könyökízületünk.
Ízületek helyzete
Az ízületek normálisan alapállásban vannak, mely akkor jön létre, ha egy ember álló testhelyzetben lefelé lógatja a karjait, gerincét egyenesen, nem túl feszesen tartja. Az ízület középállása ettől eltérően azt a helyzetet jelenti, amikor az ízületi tok és a szalagok egyenletesen ellazulnak. Ilyen helyzetben igyekszünk tartani az ízületet akkor is, ha gyulladt, vagy fájdalmas.
Az ízületben létrejövő mozgások terjedelme korlátozott, nem tudjuk teljes körívben kivitelezni azokat. Ezt részben az egymásnak ütköző csontfelszínek, másrészt a tok, szalagok és az izmok feszülése akadályozza meg. Így ha valakinek lazábbak a szalagjai, akkor nagyobb esélye van arra, hogy az ízülete kificamodjon.
