A porckorongsérv diagnózisának felállításához a legtöbb esetben elegendő a fizikális vizsgálat és a kórtörténet.
A következőkben arról olvashat, hogy milyen vizsgálatok segítségével diagnosztizálható a porckorongsérv.
Fizikális vizsgálat során az orvos megfigyeli, hogyan ülünk, állunk, járunk. Kérheti, hogy végezzünk el bizonyos mozgásokat állva, ülve vagy fekve. Így megfigyeli, hol jelentkezik fájdalom, nyomásérzékenység, vagy izom- és idegi problémák, amelyek a porckorongsérv jellemzői.
Az orvos rákérdezhet a fájdalom helyére, intenzitására, a hátat érintő korábbi sérülésekre, balesetekre, munkakörülményekre, sporttevékenységekre stb.
Ha az orvos azt feltételezi, hogy más betegség áll a tünetek hátterében, vagy tudni akarja, hogy mely idegek érintettek a porckorongsérvnél, akkor elrendelhet többféle vizsgálatot a következők közül.
Képalkotó vizsgálatok
Röntgen. Az egyszerű röntgenvizsgálat nem észleli a porckorongsérvet, azonban segítségével kizárhatók a hátfájdalom egyéb okai, például tumor, vagy csonttörés.
Komputertomográfiai (CT) vizsgálat. A komputertomográf sorozatos röntgenképeket készít különböző irányból, majd ezeket egyesíti, így keresztmetszeti képeket alkot a gerincoszlopról, és a gerincoszlop körüli területek szerkezetéről.
Mágneses rezonanciás képalkotás (MRI). A test belső felépítéséről rádióhullámok és erős mágneses mező segítségével alkotnak képet. A vizsgálat segítségével megállapítható a porckorongsérv elhelyezkedése, és hogy milyen idegeket érint a betegség.
Myelográfia. Az eljárás során festéket fecskendeznek a gerincvelő folyadékba, majd röntgenfelvételeket készítenek. Ennek a vizsgálatnak a segítségével megkereshető a porckorongsérv vagy más betegségek miatt a gerincvelőre vagy az idegekre ható nyomás oka.
Idegrendszeri vizsgálatok
Elektromiogram és más idegi vizsgálatok segítségével megállapítható, hogy mennyire jó az idegszövetben az elektromos impulzusok áramlása. A vizsgálatok segítenek megállapítani az idegkárosodás pontos helyét is.
